, (fal-u-s-i) mn. tt. falusi-t, tb. ~ak. 1) Falun lakó, falura való, onnan eredő, falura vonatkozó. Falusi varga. Falusi bucsúsok. Falusi bíró, mester, pap. Falusi cseléd. 2) Nem-fínom, müveletlen, nyers; együgyü v. egyszerü. Falusi erkölcsök, szokások. Falusi munka. Falusi gubó.