, (zaj-os) mn. tt. zajos-t v. ~at, tb. ~AK. 1) Zajt csináló, ütő; zajjal járó, párosuló. Zajos nép. Zajos mulatság, lakoma, tanácskozás, vitatkozás. 2) Átv. jéggel borított; vagy viharos, förgeteges. Zajos folyó, melyen jégdarabok uszkálnak. Zajos tenger. V. ö. ZAJ.