, fn. tt. zafir-t, tb. ~ok, harm. szr. ~ja. Világosabb vagy sötétebb kékszinü, igen kemény drágakőfaj, melynek szine a tűzben, és különféle képződésü jegeczedésben változni szokott. Görögül: σαπφειρος héberül: szappîr, khaldeai nyelven: szampîr, arabul: szafîr.