, fn. tt. zupp-ot. 1) A kallóban azon része a kalapácsnak, v. külünek, mely a fészekbe leesik, és kallja a szűrt. levét onnan kapta, mert leeséskor nagyot zuppan. Zupp nyele, v. zuppszár, azon kiálló csúcsa a zuppnak, melynél fogva a göröndöly keresztjein fönnakad; máskép: zupp szára. 2) Ugró tánczosokat biztató indulatszó. Hopp, zupp. V. ö. CZUPP, HOPP.