, (zöp-ög) gyak. önh. m. zöpög-tem, ~tél, ~ött. Sirásközben szuszogva lélekző, vagy csukló zöp-féle hangja hallatszik; nem fenhangon, hanem lassan, gyöngén, szakadozva sirdogál, mint a kényeskedve, kelletlenül pityergő gyermekek. Balaton melléki szó.