, (zöm-ök) mn. tt. zömök-öt. Tömött, vastag testalkatu, alacson, de vállban, derékban jól megtermett. Vastag hangon: zomok. Ellentétei: nyúlánk, vékony stb. Mondjuk lelketlen testekről is. Zömök derekú fa. Zömök növésü csemete, ha ez erőteljes, dús ágazatú, nem vékony v. nyulánk, hanem inkább alacsony. (Erdészeti Műszótár.). Vámbéry Á. szerént csagataj nyelven: csömük, V. ö. ZÖM, (1).