, (zök-ös-öl v. zöty-ög-öl) áth. m. zöcsköl-t. Holmi nyirkos, leves testeket, különösen gyümölcs-féléket rázás által zökögtet, öszvezúz, s ez által nedveiket kifakasztja, kibugyogtatja. Almát, szőlőt, szilvát göröngyös úton öszvezöcskölni.
E szónak gyöke talán zök, melyből lett a gyakorlatos zökös, ebből zökösöl, zöksöl, átvetve: zöcsköl, mint szökcső-ből szöcskő, hágcsó-ból háskó, zsákcsó-ból zacskó. Lehető az is, hogy hangváltozattal am. zöty, melyből zötyög, zöttyen stb. származtak.