, mn. és fn. tt. zomokot. 1) Szabó Dávidnál am. zömök. l. ZÖMÖK. 2) Ugyanannál zomok (kurta) kigyó. Molnár Albertnél is mindkét jelentésben, különösen az utóbbiban a latin coluber-nek megfelelő kigyófaj, zomokkigyó; némely régi iratokban zomak pl. a Bécsi codexben: "És megmarja őtet zomak. (Ámos. V. Káldinál: "És megmarja őtet a kigyó). A Nádor codexben: "Az utolsó napon megmar miképpen az zomak, (128. 1.). A Góry-codexben De az utósó napon megmar miképpen az zomak. (5. 1.)