, fn. tt. zománcz-ot. 1) Sajátlagos vegyülékből készitett üvegnemü mázféle töměg, melyet tüz által holmi arany, ezüst, vas stb. mívekre szépitésül ráfuttatnak. Fekete, vörös, zöld, fehér zománcz. (Email.) 2) Átv. a fogakat behuzó kemény, üvegnemű, fényes kéreg. Fogak fehér zománcza. 3) Képes kifejezéssel, a virágok szirmait tarkító és szépitő szinek. Idegen eredetű szó. A források lehetnek az olasz smalto, régi franczia esmail, esmal, franczia provençal esmant, középlatin smaltum, esmalctum. Legközelebb áll hozzá a provençal (provence-i) esmant. A Dankovszky felhozta szláv zamazanetz és zámázka Miklosichnál és Jancsovicsnál nem fordulnak elé.