, (zav-ar-os) mn. tt. zavaros-t, v. at, tb. ~ak. Folyadékról szólva, holmi söprüs, nyálkás, szemetes, mocskos stb. részek belevegyülése miatt tisztátalan, homályos. Zavaros víz, bor, sör. Zavaros vizelet. Zavaros vizben jó halászni. (Km.). A Tisza, a Duna beh zavaros. (Népd.). Ellentétei tiszta, híg, átlátszó, ülepedett. Átv. rendetlen, öszvefüggetlen, kúszált. Zavaros beszéd. V. ö. ZAVAR (2).