, (zár-t) mn. tt. zártat. Ami v. aki zárva, el-, ki- v. bezárva van; továbbá ahol csak az illető tagok, szakemberek tanácskozhatnak, társaloghatnak. Zárt ülés. Az eskűtt birák, a törvényszéki tagok zárt ülése. Zárt társulat, melyben mások mint tagok részt nem vehetnek.