, (zár-ó-od-ik) belsz. m., záród-tam, ~tál, ~ott. 1) Élünk ez igealakkal, midőn a módot, vagy záreszköz nemét határozzuk meg, melylyel valamit zárni lehet. Ezen ajtó, kapu könnyen, nehezen záródik. A börtön ajtaja kivülről záródik. A házunk kapuja csak belülröl záródik. Két forditással záródik. Visszafelé forditott kulcscsal záródik. Kilincscsel, kulcscsal, lakattal, reteszszel, kapocscsal záródik. Nyomás, becsapás által záródik. 2) Mondjuk holmi nyilásokról, midőn öszvehuzódnak. Szeme az álomtól bezáródik. Bezáródott a szája. Némely virágok kelyhei illetésre bezáródnak. 3) Átv. valaminek folytatása véget ér, megszünik. A farsangi zajos mulatságok hushagyó kedden bezáródnak. A fürdési időszak bezáródott. Ellentéte: nyilik, nyitódik.