, (záh-ol) áth. m. záholt. A székelyeknél am. űz, kerget. Elzáholta a farkas a juhnyájat. (Kriza J.). Ugyancsak Kriza Jánosnak egy irásbeli megjegyzése szerént Udvarhelyszéken rövid a-val: zahol. A gyök záh v. zah, teljesen egyezik a perzsa za ígetörzszsel, melynek határtalan módja: za-dan v. za-den am. pulsare, ferire, verberare; infligere, iniicere.