, (vás-t-ol) áth. m. vástol-t. A növények fonnyadó, vagy buján tenyésző fölösleges leveleit letépi, hogy az illető növény jobban tenyészszék vagy gyümölcse könnyebben érjék. Szőlőt vástolni.
Ez igének törzse vás-ik (= kopik), melyből lett vásít, vást, mint ront, bont, dönt, követ, s ol képzővel vástol, mint roncsol, bonczol, dönczöl, követel. A vást-hoz hasonló értelmüek: foszt, fejt, V. ö. VÁSIK.