, (vas-k-os) mn. tt. vaskos-t, v. ~at, tb. ~ak. Erős, csontos, izmos, vállas, tenyeres talpas. Vaskos legény, hajdu. Más kiejtéssel: vacskos.
Képeztetésre hasonló a lucskos, mocskos, pocskos, rűcskös, piszkos, peczkes szókhoz s valamint ezek törzsei: lucsk, mocsk, pozsk, rücsk, piszk, peczk, hasonlóan amazé vask, s ennek gyöke a fenn emlitett hasonlat szerint vas, t. i. a vaskos átv. értelmü szó, s am. vashoz hasonló erejü. V. ö. VASTAG. Budenz J. szerént finn és észt nyelven: vahva, am. erős (firmus, fortis, robustus); terhes (schwanger).