, (vas-korona) ösz. fn. Korona vasból. Dózsa Györgyöt tüzes vaskoronával koronázták meg. Vaskoronának hívják azon koronát, melylyel a VI. század vége óta a lombardiai királyok, aztán Nagy Károly, s a német királyok nagy része V. Károlyig, 1805-ben I-ső Napoleon és 1838-ban az osztrák császár mint lombardia fejedelmei koronáztattak meg. Nevét belsejében levő azon keskeny vas karikától vagy pártától kapta, mely a monda szerént a Krisztus keresztjének egy szegéből alakittatott s melyet Nagy Gergely pápa ajándékozott Theodelinde lombard fejedelemnőnek. Jelenleg Bécsben őriztetik. A vaskorona rendjét Napóleon 1805-ben Olaszhonban történt koronázása után alapitotta, de a mely 1814-ben megszünt; hanem utóbb ú. m. 1816-ban I. Ferencz ausztriai császár mint vitézrendet hozta be.