, (vissza-von) ösz. áth. 1) A távozóban, indulóban levőt magafelé vonja, haladni, menni nem engedi; visszafelé von. 2) Amit nyújtott, adott, ismét magához veszi. 3) Átv. szavát, igeretét visszavonni, azaz, ellenkezőjét nyilvánitani; máskép: viszszahúz.