, (vissza-esik) ösz. k. 1) Ismét oda esik, a honnan egykori eleste után fölkelt. Kétszer fölkelt, s mindannyiszor visszaesett. 2) Hanyatt, hátrafelé esik. 3) Átv. ismételve rosz, veszélyes, vagy erkölcstelen állapotba jut. Előbbi nyavalyájába visszaesett.