, VIRNYIKOL, (vir-ny-og-ol) gyak. önh. m. virnyikol-t. Éles metsző hangon rivalog, kiáltoz, ordítoz; máskép: virnyákol. Képeztetésre hasonlók hozzá a szintén hangutánzó és gyakorlatos tapsikol, bernyákol, dávorikol, tüszköl. V. ö. VIRDÍT, VIRDÚL, VIRNYÍT.