, (vir-ág-oz-ó) mn. tt. virágzó-t. Ami tulajd. ért. virágzik, virága nyilik. Virágzó almafa. Átv. ifju kort élő, serdülő. Virágzó szüzek, ifjak. Továbbá, ami létezésének legszebb szakában díszlik. Virágzó állapotra jutott ország. Virágzó irodalom, művészet.