, (vall-om-ás) fn. tt. vallomás-t, tb. ~ok, harm. szr. ~a. Nyilatkozás, tanuságtevés, midőn bizonyos körülmények által ösztönöztetve, vagy mások fölszólitására valamit vallunk.
Sajátnemű képeztetésére nézve hasonló a látomás vallomás, tudomás, áldomás szókhoz.