, VIGYÁZÓ, (vígy-áz-ó) mn. és fn. tt. vigyázó-t. Aki vigyáz, ez igének minden jelentéseiben. Beszédre vigyázó hallgatóság. Nyájára vigyázó pásztor. A vigyázó gazdának kegyetlen nevét kőlti a cseléd. (Km.). Éjjeli vigyázó, fölvigyázó. Átv. vigyázó szemek.