, (vég-beli) ösz. mn. és fn. A végvárakban v. végházakban létező vagy létezett, ahhoz tartozó, vagy tartozott. Végbeli katonák. Végbeliek.
"Az végbelieknek tartsd meg erejeket,
Hogy pogány vérében mártsák fegyvereket.
Thúry György 1548-ban. (Thaly K. gyüjt.)
V: ö. VÉGHÁZ.