(vág-ó) fn. tt. vágó-t. Alsó Nyitravölgyében, midőn a menyasszony, atyja házát elhagyván a vőlegény házához megyen, a menyasszonyi háznál megmaradt (felvágott vagy vagdalt) ételt, és nem tulajdon értelemben az italt is a menyekzősöknek fel szokták adni, s ezt hívjak vágónak.