, (vizs-ga-ál v. vizs-og-a-al) gyak. áth. m. vizsgál-t, 1) Valamit különös figyelemmel, vigyázattal, részletesen, körülményesen stb. kutat, szemlél, fürkész, fityész, hogy mivolta vagy állapota felől tudomást szerezzen. Más kiejtéssel: visgál, származékaival együtt: visgálás, visgálat, visgálódik stb. Minden szögöt, zugot megvizsgálni. A lopásról gyanús embernek mindenét kivizsgálni. 2) Birálat, itélet végett tudakoz, meghányvet, fontolgat. Isten, ki a sziveket és veséket vizsgálja. Mindent vizsgáljatok, s ami legjobb, azt tartsátok. 3) Tudakozódás, kérdezősködés, próbatét által valakinek ismeretei s tudományos képessége, vagy ügyessége felől tudomást szerezni iparkodik.
Alapérteményét s eredetét illetőleg l. VIZS, gyök. Képzésre hasonló ezen gyakorlatos igékhez futosgál, keresgél, irkál, szurkál, turkál stb. V. ö. VIZSGA.