, (von-at-koz-ik) k. m. vonatkoz-tam, ~tál, ~ott, par. ~zál. Mondjuk két vagy több dologról, melyek bizonyos tekintet és viszonynál fogva egymással öszveköttetésben vannak, vagy egymástól függenek, egymásra hatnak. Fölható ragu viszonynevet vonz. Úgy veszem észre, hogy példázgató szavaid rám vonatkoznak, engem illetnek. Ezen rendelet a törvények szigoru megtartására vonatkozik. Beszéděnek vége egészen másra vonatkozik, mint a kezdete.
Képeztetésre hasonló ezen egyszerü igékből származottakhoz: hivatkozik, unatkozik, csalatkozik, keletkezik stb.