, (vissza-tartás) ösz. fn. 1) Általán cselekvés, midőn valamit visszatartunk, vagyis haladásában gátolunk, vagy mérséklünk. 2) Ovakodó, tartózkodó visszavonulás, idegenkedés. 3) Magánál tartása annak, mit vissza kellene adnia. Visszatartási jog; máskép: megtartási jog. V. ö. VISSZATART.