, (vízi-úti-fű) ösz. fn. Népies neve a vízi hídőrnek; szára három szegű, gyürüsen szétágazó, virágkocsányi az ágakon gyürüsek; gyökérlevelei nyelesek, széles tojásdadok, hegyesek; tokjai tompán háromszegűk. A kiszáradt réteken levelei keskenyebbek, láncsásak, a folyókban pedig a víz alatt levők szálasak.