, (vala-mikor) ösz. ih. 1) Egy időben; volt idő, mikor; hajdan; valaha. Valamikor jó barátok voltak, s most ellenségek. Ő is szép volt valamikor. 2) Akármely időben. Valamikor látom, mindig örülök. Toldva: valamikoron. "És te valamikoron megfordólván (et tu aliquando conversus. Münch. cod. Lukács. XXII.).