, (vál-ság) fn. tt. válság-ot, harm. szr. ~a. Cselekvés, vagy hatási tünemény, mely a működő erőnek azon állapotát jellemzi, mutatja, melyben az érdeklett dolognak, ügynek így vagy amugy történendő kimenetele várható. (Crisis). Különösen a betegségnek azon fejlettségi foka, mely után annak jó vagy rosz fordúlata határozottan következik.