, (vissza-ver) ösz. áth. 1) Aki őt veri, vagy megverte, azt ő viszont veri; a verést veréssel forbátolja. 2) Verve kényszerít valakit v. valamit, hogy hátráljon, vagy visszamenjen. Viszszaverni a támadó, a rohanó ellenséget. 3) Átv. mondjuk testekről, melyek a beléjök ütközött testeket rugalmas erejöknél fogva magoktól eltaszítják. V. ö. VER.