, (visz-on-t) ih. A dolgot hasonlóval avagy egy vagy más módon megfelelővel fülváltva, ismételve, azt ami történt, vagy történendik, egy vagy más módon viszonozva. Ha eléadott kérésemet teljesíted, én viszont holtomig hálás leszek irántad. Én neked adok szállást, élelmet és ruházatot, te viszont felügyelsz minden házi dolgaimra. Némely irónál ,ellenben szó jelentésében is fordúl elé, pl. Szabó Dávidnál; de ezt nem tartjuk szabatosnak, minthogy itt nem ellentétről, hanem egy vagy más állapotnak, cselekedetnek egy vagy más módon megfelelő állapotról, cselekedetről van szó, pl. Péter Pált szidalmazta, Pál viszont (viszonzásul, nem: ellenben) amazt veréssel fenyegette; és: Péter Pált szidalmazta, Pál ellenben Pétert csititotta.