, v. VISZOLYOG, (visz-ol-og) gyak. önh. m. viszolog-tam, ~tál, v. viszolg-ottam, ~ottál, viszolgott. htn. ~ni v. viszolgani, 1) Balaton vidékén am. vonakodik, valamitől visszahúzza magát. (Horváth Sigmond). 2) Kemenesali szólással: fájdalmasan csiklandik, érezhetőn borsódzik s mint egy visszás érzése van. (Lévay László). Viszolog a háta, sértett tagja.