, (vissza-ereszt) ösz. áth. Aki valamely idegen helyen akármikép lekötve, letartóztatva volt, azt ismét elébbi helyére, lakába, hazájába térni, eredni engedi; visszabocsát. Lelketlen testről szólva am. tartalékán tágítva, természetes nehézkedésénél fogva mozdulni hagyja. A parton heverő csónakot visszaereszteni a vizbe. A lejtőn visszaereszteni a szekeret. V. ö. ERESZT.