, (vis-el-tet-ik) külszenv és k. m. viseltet-tem, ~tél, ~ětt. 1) Viselés, hordozás által használtatik. A franczia divatú öltönyök Európaszerte viseltetnek. Egyébiránt magyaros nyelvben inkább így mondják: a franczia.... öltönyöket.... viselik. 2) Cselekvéseiben mások iránt bizonyos rokon- vagy ellenszenvet tüntet ki és gyakorol. Barátsággal, szivességgel, jóakarattal, szeretettel, kegyelemmel, viseltetni valakihez, v. valaki iránt. Ellenséges indulattal, gyülölséggel, haraggal, utálattal viseltetik hozzám. Némely ember hálával, más hálátlansággal riseltetik jótevői iránt.