v. VISZĚN; áth. első vagy függő mult vivék, vivél, vive v. régiesen: vin, vün, második v. független m. vitte jöv. viend, par. vígy, kapcsoló mód: vigyek, vígy vigyen, vigyünk, vigyetěk, vigyenek, htn. vinni, részesülő vivő, tehető forma: vihet, miveltető forma: vitet; stb. 1) Valamit v. valakit főlvett teher gyanánt távolodó irányban tovább szállít. Ellentéti viszonyban áll vele hoz, vagyis bizonyos távolságról valamely ponthoz közeledő irányban szállít valamit. Aki visz, az megy, távozik, aki pedig hoz valamit, az jön, közeledik. Oda vinni, ide hozni. Vidd oda, hozd ide. A futár leveleket visz, és hoz. Mindkettőnek sokszorozója: hord, azaz, többször, ismételve, folytonosan visz v. hoz. Fejen, vállon, háton, kézben, karon, ölben, hón alatt, ujjak között vinni valamit. Kosárban tojást, bödönben vajat, sajtot vinni a vásárra. Az ételt kivinni a konyhából, s bevinni az ebédlőbe. A háztetőre fölvínni, a hegyről levinni valamit. Előre, hátra, messze, haza vinni. Visszaviheted ahonnan hoztad. Vissza nem hozom fejében elvinni valamit. 2) Közvetőleg, péld. teherhordó állattal, vagy jármüvön tovább szállít. Lóháton, szamáron vinni a málhát. Hintón, szekéren, talicskán, hajón, talpszálakon vinni holmit. 3) Magával ragad, erőszakkal elvesz. Az eb viszi az elkapott konczot. A héja viszi a csirkét A rablók dúlók mindenét elvitték. Vigye az ördög. Vidd ördög, tartsd pokol! Vigye a manó! 4) Mondjuk mozgásban levő lelketlen testekről, midőn más testeket magokkal vonzanak. A folyó viszi a hajókat. Viszi a szél a felhöket lefelé, elviszi a kalapot. 5) Valakit bizonyos új állapotba helyezés végett távolít valahová. Tánczba, férjhez vinni a leányt. Könnyü Katát tánczba vinni, ha neki is kedve, van rá. (Km.). A legényt katonának viszik. A gyermeket nevelőintézetbe, iskolába vinni Az elitélt gonosztevőket bitóhoz, akasztófára vinni. 6) Vezet, vezényel, irányoz. Háboruba, csatába vinni a hadsereget Ez az út a városba visz. Roszra, jégre vinni valakit. Ez a dolog nem visz jóra. Jól visz a puskája. 7) Valamit folytatólag tesz, cselekszik, hogy bizonyos czélt érjen. Ő még sokra, nagyra viheti. A mibe kap azt, kiviszi, véghez viszi. Már nem messze, nem soká viszi. Végletig, tulságig vinni valamit. Oktalansága által oda viszi a dolgot, hogy tökéletes kzdarczot vall. Ezt el nem viszed szárazon, bűnhödés lesz a vége. 8) Valamit közlésképen tovább ad. Hirt, izenetet, sürgönyt, üdvözletet vinni.
Ez igének egyszerű gyöke vi a ragokat és képszöket azon szabály szerént veszi föl, mint a hisz, lěsz, věsz, těsz, ěszik, iszik, p. vivěk, hivék, lěvék, věvék, těvék, évém, ivám; vitt hitt, lětt, větt, tětt, ětt, itt; vivés, hivés, lěvés, věvés, tévés, ěvés, ivás; vihet, hihet, lëhet, věhet, těhet, ěhetik, ihatik stb. A régi Magyar Passióban (Toldy F. kiadása 32. 1.) az első multban kivisziék áll ,kivivék helyett.
Rokonokul tekinthetők a latin veho, szanszkrit vah (trahere vehere, ferre stb.), a szláv vezje-m (visz kocsin v. szekéren. Jancsovics), továbbá Budenz J. szerént a finn vie- (ferre, auferre, ducere), vieskele- (ugyanaz); észt vii- (fűhren, bringen), lapp vazz-e-, finnlap víezza- (abholen); votják vaj-, vail- (bringen), vi- (fahren); zürjän vaj- (afterre, adducere, advehere).