, v. ~TÉRIT, (vissza-térít) ösz. áth. 1) A tévuton vagy kicsapongó irányokban kalandozót, csavargót, tekergőt stb. kellő helyére, az illető állapotba visszajárat, visszamenni kényszerit. 2) Átv. józan, erkölcsi igaz útra vezet vissza valakit. 3) A másnak tett kárt, vagy mástól eltulajdonított jószágot visszapótolja.