, (vis-el-et) fn. tt. viselet-ět, harm. szr. ~e. 1) Öltözködési mód, szokás, divat, jelmez. Úri, városi, köznépi, falusi viselet. Csinos, divatos, régi, nemzeti viselet. Szabó Dávidnál: "Hány viselet v. öltöző ruhája van. 2) Elkölcsi magatartás módja, szokása. Illendő, illetlen, szerény, pajkos, jó, rosz viselet. Gyakran a visszaható névmással magaviselet. A személyek kitüntetésével: magam, magad, maga, magunk stb. viselete. Valakinek (maga) viseletéről bizonyítványt adni, dicsérettel szólani. Minden (maga viseletéből kitetszik, hogy nyers, durva ember. V. ö. VISELÉS alatt a Szabd D. felhozta példát.