, (vir-ág-talan) mn. tt. virágtalan-t, tb. ~ok. 1) Növényről szólva, ami a természet meddősége, vagy az idő visszontagsága miatt virágot nem hajt. Virágtalan növény, melynek virágszerveit sem puszta szemmel sem nagyitó üveg segitségével fölvenni nem lehet, hanem e helyett magporai (sporae) teremnek mint a harasztoknak. (Cryptogamen). Elfagyott, elvénhedt, virágtalan fák. 2) Amiben virágok nincsenek, nem díszlenek. Virágtalan kertek, kopár mezők. 3) Ami mesterséges virágokkal diszítve nincs. Virágtalan szövetek. Virágtalan női kalap.