, VIRGINÁL, (virgina-al) önh. m. virginált. Székely tájszólás szerént am. éles vékony gyermekhangon rivalkodik, siránkozik. Átv. értelműnek látszik, a czimbalmot jelentő virgyina szóból. Hasonlóan gúnyképen mondják a síró gyermekről, hogy gajdol, hegedűl. Cziniczini Péter bácsi, neked hegedülnek. Vagy talán a virdít, virrog, virnyikol szóval egy származásu?