, (vir-asz-t) áth. m. viraszt-ott, par. viraszsz, htn. viraszt-ni, v. ~ani. Mennyiben az önható virad igének felel meg, képeztetési hasonszerüség szerént am. a sötét éjet világossá, mintegy viradóvá teszi, vagyis részéről az éjelt mint világost, világítottat, viradót használja, pl. aki egész éjjel gyertya, lámpa, tűz világánál ébren van, az átvirrasztja az éjet, azaz, egész éjen át elűzi a sötétséget. Szokottabb ért. és önhatólag am. az éjet ébren tölti, különösen valamely munka mellett, vagy őrködés, vigyázás végett, lesés, várakozás stb. miatt. Betegek, halottak mellett virasztani. Veszedelem idején egész éjjel virasztani. V. ö. VIRAD.