, elvont gyök, melyből élénk színre vonatkozó származékok erednek, milyenek: virad, viraszt, virázsol, virág, virít, virúl stb. Mind ezek abban egyeznek, hogy élénk, különösebben piros színre vonatkoznak t. i. virad, fölvirad, midőn hajnal nyílik, hasad s a keleti égtáj pirosodni kezd; virágzik a növény, midőn termő részeinek takaróji kinyilván, rendesen a zöld színen kivül vagy a zöld szintől elütő több különböző szint mutatnak; virúl a növény, midőn általán élénk diszlő színt ölt magára. ("Blühen, mit einem lebhaften Scheine sichtbar werden. Adelung). Mind ezekben a piros, pirosas vagy pirossal vegyes szín az uralkodó, honnan legközelebbi rokona pír. Hangokban egészen egyezik a zöldet jelentő latin vir-eo, vir-esco, vir-idis szók gyökével. A Budenz J. rokonitásai is többnyire a zöld szinre vonatkoznak, ú. m. finnül viheriä (zöld), vihertä- (zöldelleni); cseremiszül uarge (zöld); azonban lívül vîri am. sárga. A virad szó és származékai rokonságait l. VIRAD szónál.