, (vil-any) fn. tt. vilany-t, tb. ~ok, harm. szr. ~a. Természettani ért. az alapanyagok, vagyis vegyelemek osztályába tártozó egyszerű test, mely a lég közönséges hőfokánál fehéres, szilárd, viaszként hajtható gyulékony, gyakran csak dörzsölés által is meggyuló test, a földköri közönséges léggel érintkezve, ennek élenyével vegyülvén, füstölög, és a sötétben világit, ezen tulajdonságától kapta mind görög (phosphorus) mind magyar nevét. Tisztán a természetben soha sem találtatik, hanem más anyagokkal vegyülve, különösen bizonyos állatok nedveiben, csontjaiban, s még némely ásványokban. Máskép: villó. Különböztetésül V. ö. VILLANY.