, (világ-tengěly) ösz. fn. Képzeleti vonal, melyet a föld középpontján által északdéli irányban húzunk, s melyet az egyetemes világalkotmány éjszaki és déli sarkáig kinyulni képzelünk. "De az bölcs Isten az, az ki e világnak tengelyét az ő elvégezett akaratja szerént forgatja. Báthori István lengy. kir. (Magyar Történelmi Tár. VIII. K. 213. 1.).
"Felfordúlt a világ, eltörött tengelye,
Régi járásának se nyoma, se helye.
Faludi Ferencz.