, (vir-ad-ó) mn. és fn. tt. viradó-t. Hajnalló, villamodó, reggeledő. Viradó ég, nap. Mint főnév jelenti azon időszakot, midőn virad, vagyis a napkelés előtti, a korai reggelt. Holnap viradóra (reggelre) elutazunk. Más nap viradóra meghalt. Viradóra itt leszek. Kedden, Szerdán stb. viradóra.