, (villany-vezető) ösz. fn. Általán, azon testek, melyek a villanyosságot tovább közlik, milyenek különösen a fémek, a viz, s minden más anyagok, melyek vizet tartalmaznak: a gőzök és párák; aztán a füst, láng stb. Nemvezetők a selyem, az üveg, drágakövek, gyantafélék, kén, száraz levegő stb.