, (vics-cs-an, vics-u-an) önh. m. vicscsan-t. 1) Éles vékony vics-féle hangon elneveti magát. Oly alkatu mint: nyikkan, czuppan, rikkan stb. 2) Átv. nyilás, repedés által rejtekéből kibukkan, mint a nevető fogai. Vicscsan a nap, midőn a felhőből ki kibuvik. Egyezik vele vigygyan. 3) Kriza J. szerént a székelyeknél am. marjul, csikkan.