, (vi-as-kod-ik) k. m. viaskod-tam, ~tál, ~ott. Ellenfelével, vagy akármiféle bajjal, akadálylyal folytonosan ví, küzködik. Azon kevés igék osztályába tartozik, melyek kodik, kedik képző előtt, kivált neveknél, szereti az os, as, ěs képzőt is, maga elé venni, mint biráskodik, vendégeskedik.