, (vesz-end-ő) mn. tt. veszendő-t. Oly állapotban, vagy körülményben levő, melynél fogva elvesz, vagy el kell vesznie; a mi nem maradandó, nem állandó. Veszendő pénz, adósság. Veszendő kincsek, földi javak. Különösen jelenti magát ezen állapotot. Veszendőben van mindene. Veszendőbe menni.