, fn. tt. vencsén-t, tb. ~ěk, harm. szr. ~je. A székelyeknél malomkerék módjára forduló, fonaltekerő kisded gép; máskép: vencserlő (Kríza J.), és vencsel. Alkalmasint ugyanaz ami a Tisza vidékén csőrlő, s emez, úgy látszik ,vencserlő utóbbi része is. ,Venes ismeretlen eredetü.